Az Országos Kéktúra története

A Kéktúra történelmi áttekintését már elvégezték előttem. Kovalik András írt egy archív felvételekkel színesített, remek dolgozatot több hónapos kutatómunkát követően, mely itt olvasható. Én csak nagy vonalakban venném át a mai értelemben vett Kéktúra múltját.

1952-ben a Budapesti Lokomotív Sportklub Természetjáró Szakosztálya „Kéktúrákat" szervezett tagjai számára. A 25 szakaszra bontott Kéktúrát, Tapolca és Tolvaj-hegy között írták ki, összesen 852 km hosszan. A túrát eleinte csak vasutas természetjárók teljesíthették, később a mozgalom népszerűségének növekedésével már a „külsős" teljesítők előtt is szabaddá vált az Út.

1961-ben az akkori MTSZ (Magyar Természetbarát Szövetség) veszi át a Kéktúra irányítását, s írja ki a hivatalos túramozgalmat az Országos Kéktúrát, mely Sümegtől a Nagy-Milicig 910 km-t foglalt magában. Létrehozzák a Kéktúra Szakbizottságot, mely azóta is a mozgalom legfőbb szerve.

Az útvonal természetesen rengeteg változáson esett át az idők folyamán. A jelenlegi mozgalom keleti végpontja Hollóháza, a nyugati pedig Írottkő. A hivatalos szakaszolás 27 túrára bontja a teljes útvonalat, melynek hossza:

A 2007-ben kiadott Országos Kéktúra igazolófüzet szerint: 1128,2 km

A hivatalos weboldal adatai szerint: 1159,8 km

Az OKT szintkülönbsége több mint 30 000 méter és az igazolófüzet szerint a teljesítése (4 km/h sebességgel számolva és minden 10 méter szintkülönbség esetén 1 perccel növelve) 332 órát és 24 percet vesz igénybe.

Másfélmillió lépés Magyarországon

1979-ben készült el a mára klasszikussá vált filmsorozat a Másfélmillió lépés Magyarországon. A Rockenbauer Pál rendezte filmen generációk nőttek fel. A sorozat 14, egyenként 40 perces epizódban mutatja be az országot átszelő hosszú vándorutat. Varázsa abban rejlik, hogy nem csak az utat mutatja be, annak minden bajával és szépségével együtt, hanem az Embert is.

A Magyar Televízió forgatócsoportjával 1979. július 31. és október 14. között forgatták a filmet, melyet nagyon alapos, egy éves felkészülés, terepbejárás előzött meg. A film születéséről érdemes elolvasni ezt. A sorozat a mai napig töretlen népszerűségnek örvend, a Magyar Televízió időről-időre műsorára tűzi. 1996-ban megkapta a Magyar Örökség-díjat, egykori alkotóit pedig a múlt évben magas állami kitüntetéssel jutalmazták. A híressé vált Indulj el egy úton! kezdetű főcímzene ezreket ösztönzött a természetjárásra.

Gyermek Kéktúra

Létezik csökkentett távú, 6-14 éves gyerekek számára kiírt, úgynevezett Gyermek Kéktúra (GYKT). Útvonala és az igazolás módja nem tér el a „nagyokétól" és szabadon választható az Országos Kéktúrán belül. Tájegységenként legalább 50 kilométer igazolt teljesítését írja elő, melyet követően a turistapalánták elnyerhetik a Gyermek Kéktúra tájegységi jelvényeit. Ha a végigjárt útvonalak hossza eléri a 300 kilométert, a teljesítő jogosult a Gyermek Kéktúra jelvény viselésére.

OKT, DDK, AK

1986. augusztusának végén, „hét szűk esztendőt" követően Rockenbauer Pál és csapata lépett még egymilliót és maguk választotta útvonalon elgyalogoltak Velemtől Szekszárdig. Ebből a vándorlásból is film: ...és még egymillió lépés és egy túramozgalom született: DDK 550 km.

Az 1990-es években a dél-alföldi megyék sorra hirdették meg saját kéktúra útvonalaikat, így született meg Szekszárd-Sátoraljaújhely útvonalon az AK vagyis Alföldi Kéktúra. Hazánk második leghosszabb túraútvonala 848 km hosszú és kerékpárral is bejárható. Az Országos Kéktúra, a Rockenbauer Pálról elnevezett Dél-Dunántúli Kéktúra és az Alföldi Kéktúra együttesen alkotják az Országos Kékkört (OKK).

Teljesítők

A Kéktúra nehézségét jelzi, hogy 1952-es indulása óta alig több, mint 5000 jelvényt ítéltek oda a teljesítőknek. Az 1961 óta az MTSZ által vezetett részletes statisztika itt olvasható. A leggyorsabb teljesítés Szarvas Mátyás nevéhez fűződik, aki 2002-ben 17 nap alatt futotta végig az Országos Kéktúrát.

Tanácsok a Kéktúra teljesítéséhez

A legfontosabb: bátran vágj bele! Korra, nemre, edzettségi szintre való tekintet nélkül nyugodtan belekezdhet bárki bármikor. A szükséges edzettséget, tapasztalatot majd az út hozza magával. Szépen lassan, hétről-hétre a turista saját bőrén fogja megtapasztalni az OKT minden csínját-bínját, az országjárás szépségét. Így csak néhány gondolatom lenne, amelyek talán segítenek majd a kezdetekben.

Az Országos Kéktúra teljesítésének nincs időbeli korlátja. Egy huzamban és részenként teljesítve, 17 nap és több év alatt is be lehet járni. Végigjárásának igazolása viszont elengedhetetlen része a Kéktúrának. Erre szolgál az Országos Kéktúra igazolófüzet, amely GPS-szel felmért táv- és szintadatokat tartalmaz a szakaszokra vonatkozóan, segít az alapvető navigációban és naplóként vezet végig az útvonalon. A füzet mit sem érne a bélyegzőhelyek nélkül.

Mindig legyen nálunk pecsétpárna, az igazolásra szolgáló pecsétek folyamatos festékellátása ugyanis nem megoldott. A pecsétek pontos helyéről naprakész információkkal szolgál a Teljesítménytúrázók Társaságának OKT fóruma.

Az OKT Magyarország legpatinásabb túraútvonala, a turista főútvonal, így általában véve ez a legjobban karbantartott, legjobban követhető turistaút az országban. De! Az MTSZ és a megyei szervezetek, egyesületek, önkéntesek legjobb szándékának ellenére is vannak hiányosságai, előfordul bizony, hogy hosszabb-rövidebb időre elvész a vándor.

Ilyen helyzetek elkerülése végett érdemes a már említett fórumot, az Országos Kéktúra hivatalos weboldalát, Facebook oldalát tanulmányozni a rizikósabb szakaszokra való felkészülés szempontjából. Érdemes az adott tájegységre vonatkozó térképet vagy turistaatlaszt is beszerezni. Akinek van GPS-es telefonja vagy GPS készüléke a megfelelő térképekkel, hasznát fogja venni.

Ha ennek ellenére beüt a krach és eltévedünk, ne essünk pánikba! Legegyszerűbb ha visszafordulunk és a már megismert úton visszaballagunk az utolsó jelzett pontig. Nagy valószínűség szerint ugyanis csak arról van szó, hogy elnéztünk egy kereszteződést és rossz irányba fordultunk. Ha ez a módszer nem vezet eredményre, a jellemző tereptárgyak még mindig segíthetnek és kisilabizálhatjuk, hogy hol rontottuk el és épp hol vagyunk. Nagy segítség ilyen esetekben a térkép és a tájoló használata.

Jól használható és több napos vándorlások praktikus kiegészítője lehet az Országos Kéktúra atlasza, mely két részben: Hollóházától Nagymarosig, illetve Visegrádtól az Írott-kőig tájleírásokkal, térképekkel, szállás ajánlatokkal segíti a vándort.

A szellemi felkészülés fontos része lehet a klasszikus filmsorozat, a Másfélmillió lépés Magyarországon epizódjainak tanulmányozása.

Az egyik legjobb módja a teljesítésnek a vándortúrázás. Ez már kicsit komolyabb felkészülést és edzettséget kíván, mint a könnyebb egy napos kiruccanások. Cserébe óriási szabadság érzettel, és felejthetetlen élményekkel kárpótolja a vállalkozókedvű turistákat.

Az OKT díjazása

Sorszámozott jelvény: szabálytalan négyszögben hegyek felé vezető út kék útjelző táblával, alul piros sávban „Országos Kéktúra MTSZ” felirat. Egy-egy részszakasz teljesítését a megyei természetbarát szövetségek is díjazzák, nagyon szép kivitelű, az adott tájegységre jellemző jelvényekkel. 

Szükséges felszerelés

Akár több napban gondolkodunk, akár egy-egy napokat szánunk a Kéktúrára az alábbi felszerelésekre mindig szükségünk lesz: 

• Bejáratott, a terepnek, a felszerelésnek és az időjárásnak is megfelelő lábbeli
• Túraruházat
• Hátizsák
• Kellő mennyiségű folyadék és némi elemózsia
• Fejlámpa
• Igazolófüzet, pecsétpárna
• Térkép, atlasz, tájoló, GPS készülék
• Fényképezőgép
• EÜ készlet
• Mobiltelefon

A vándortúra felszerelés összeállításához segítség itt található.

 Végezetül egy Rockenbauer idézettel szeretnék mindenkit Kéktúrázásra biztatni:

„...a mi tízfőnyi csapatunk fizikai értelemben egyáltalán nem állt különleges emberekből. Voltak köztünk régi „szervezett” turisták, és voltak olyanok, akik soha semmilyen természetjáró szervezetnek nem voltak tagjai. Tehát amit mi tízen megcsináltunk, azt – bízvást állíthatjuk – bárki megteheti.”